Aki dohányzott már és esetleg rá is szokott, az pontosan tudhatja, milyen nehéz azt elhagyni – nagyon nagy fókuszt és komoly odafigyelést kíván. Persze, vannak rá különböző eszközök, amelyek elméletben megkönnyítik a folyamatot, például a nikotintapaszok; de van, aki a különböző elektromos cigarettákat is leszokási célzattal kezdik el használni. Ezekről tényleg elég sok vita van, hogy végülis mennyire szolgálják a célt és valójában mennyire csupán a leszokni vágyó ember lelkiismeretét nyugtatják meg azzal kapcsolatban, hogy ő bizony próbálkozik – ha meg nem sikerül, az már nem rajta múlik, csupán a gonosz, ördögtől való cigarettán. Nekem is csak sokadik alkalommal sikerült letennem, akkor is úgy, hogy elfogyott az utolsó dobozzal és nem vettem másikat – jó pár hétig olyan társaságba sem jártam, ahol megkínálhatnak és elcsábulhatnék, a biztonság kedvéért a gyújtómat is kidobtam. Az első néhány hét pokoli volt, de mondhatom: megérte a fáradozást.
A cigarettánál szerintem rosszabb függőség az alkoholizmus, már csak azért is, mert képes folyamatos bódultságban és meggondolatlan állapotban tartani az embert; viszont az alkoholizmus tünetei nem mindig ennyire egyértelműek, ahogyan azt a Felépülők weboldaláról is megtudhatjuk. Az alkoholizmus tünetei szerteágazók és sokfélék, sőt magának az alkoholizmusnak is több fázisát különítik ma el, viszont azok a tünetek, amelyek már súlyos, biztosan segítségre utaló alkoholbetegséget jeleznek, többnyire egészen könnyen felismerhetőek – viszont senkinek nem szabad homokba dugnia a fejét, sem a hozzátartozóknak, sem az érintettnek, hiszen hosszú távon biztosan nem vezet jóra.
Ilyen tünet például az, amikor az ivás egyre inkább kezdi átvenni az irányítást és a központot az egész élete fölött, és mindent elkezd azután helyezni – akár még a családot vagy munkáját is. Ez történhet félig-meddig tudatosan is, amikor igazából tisztában van azzal, hogy az ivás nem jó, de nem tudja leküzdeni a függőséget és ennek ellenére továbbra is iszik; éppen ezért zavarba is jön, amikor a környezetében az ivásról folyik a csevej és képes erre idegesen, dühösen reagálni, az alkoholista ilyenkor feszültté válik. Filmekben, vagy akár a valóságban is gyakran láthatunk olyat, hogy valaki gyorshajtott és/vagy balesetet okozott, de azzal mentegetőzik, hogy ő bizony részeg volt és nem emlékszik semmire – ez a jelenség, azaz az emlékezetkiesés tipikusan az alkoholizmus tünetei közé sorolható, ahogyan az ittas vezetés is – ez pedig egyre gyakoribbá válhat.
Ugyan létezik a „magasan funkcionáló alkoholista” fogalma, de egy idő után várhatóan az ő teljesítményük is romlani kezd mind a munkában, mint a családi, barátai kapcsolataik tönkremehetnek – ígérgetnek, amelyeket nem tartanak be; kénytelenek elrejteni az italt, amikor már mindenki számára kezd egyértelművé válni viselkedésük forrása… Gyakori, hogy igyekeznek hozzájutni antidepresszáns szerekhez is a kialakuló folyamatos szorongás miatt, sőt a több napon át tartó ivási „maratonok” sem ritkák egy súlyosabb stádiumban. Sőt az úgynevezett „problémaivók” típusára az is jellemző, hogy gyakorlatilag bármikor képesek valamilyen ürügyet találni arra, hogy ők igyanak legalább egy-két pohárkával, amely magukkal és a környezetükkel szemben is fontos, hogy kevésbé érezzenek bűntudatot.
Az alkoholbetegség, illetve az alkoholizmus tünetei semmiképp sem olyanok, amikkel megéri szórakozni – a legjobb a kialakulást megelőzni, viszont ha ez nem sikerült, akkor fontos a beteget mihamarabb rávenni az eredményes gyógyulás elkezdéséra, amihez szükséges a megfelelő családi és szakmai támogatás is – akár a Felépülőké, ahol biztos, hogy az erre szakosodott szakemberek által az alkoholizmusban szenvedő ember megkapja a szükséges segítséget.