A Maros megyei üdülőváros méltán vált a belföldi és nemzetközi turizmus egyik fontos célpontjává: itt található ugyanis a szovátai Medve-tó, amely a világ legnagyobb heliotermikus tava. Erdély Holt-tengerének is nevezik, sókarszton jött létre 1875-ben.
Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, ezért lett Medve-tó a neve, bár a kezdeti időszakban a tóban rejlő lehetőségekre először felfigyelő Sófalvi Illyés Lajos földbirtokosról Illyés-tónak nevezték. A Kis-Küküllő felső folyása mentén fekvő Szováta amúgy a Székelyföld Sóvidék nevű kisrégiójának része.
Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm (hőtározó) jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; a tó kialakulásakor egyébként a legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete az utóbbi évtizedekben a beömlő édesvíz megcsappanása és a fürdőzők miatt csökkent: a tó vize ugyanis állandóan keveredik, ami meggátolja, hogy a felszíni édesvíz réteg megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését. A legnagyobb hőmérsékleti értéket a szezon elején, júliusban mérik, mely augusztus végére jelentősen lecsökken.
A Medve-tó kialakulása után neves tudósok siettek a vidékre, és kísérletekkel bizonyították, hogy a különleges összetételű sós víz és a tóparton található iszap számos betegség gyógyítására alkalmas. A fürdőtelep egyébként már az 1800-as évek végén kezdett kiépülni, néhány éven belül pedig olyan felkapott lett, hogy sokan, akik megengedhették maguknak, villákat építtettek a tavak közelében. A Medve-tó ugyanis nem az egyedüli gyógyhatású vizű tó a környéken, vannak további kisebb tavacskák is. Van még hat heliotermikus sós (Fekete-, Mogyorósi-, Rigó-, Vörös és a Zöld-tó – utóbbi kettő azért van bekerítve, mert szigorúan védett természetvédelmi területek), illetve két édesvizű tó (a Piroska- és az Édes-tó). Szováta első, hivatalos gyógyfürdője egyébként 1872-ben jött létre Géra-fürdő néven. A szovátai gyógyturizmus tehát messze földön híressé vált már ebben a kezdeti időszakban.
A szovátai fürdőket manapság is tömegek keresik fel nőgyógyászati és meddőségi problémák vagy reumatikus bajok kezelése céljából, de állítólag 21 féle betegség gyógyítására alkalmasak. A fürdővárosban az utóbbi évtizedekben valósággal virágkorát éri a gyógyturizmus, számos új szálloda és panzió épült, és megszaporodott a gyógyászati és wellness szolgáltatások száma is: lehetőség van balneo- és hidroterápiára, mechano- és kinetoterápiára, bőrgyógyászati kúrákra, psoriasis kezelésére, és természetesen az elmaradhatatlan gőzfürdők, szaunák, szoláriumok is szerepelnek a kínálatokban. Ha pedig túrázni vágyunk, a közeli erdőkben számos kijelölt gyalogösvény, túraösvény van; nemcsak sétálni, kerékpározni is lehet a tematikus Só útja tanösvényen.
Szovátán található a Tyúkász domb, amelynek legmagasabb pontjáról belátni az egész várost és a környék egy jelentős részét is. A városból a Siklódi-kő is könnyen megközelíthető, amely a néhány kilométerre található Siklód faluról kapta a nevét. Erről a hegycsúcsról is remek kilátás nyílik a vidékre.
Bár télen a tavak nem alkalmasak fürdésre, a födött fürdőzés továbbra is lehetséges az erre kialakított helyiségekben. Ugyanakkor igazi téli kikapcsolódást nyújt a szovátai sípálya: a sízés szerelmeseinek egy viszonylag meredek, egy kilométer hosszú nagy pálya áll rendelkezésre, de van a kezdők részére egy 300 méteres is. A tetőn kölcsönző is működik, úgyhogy ha valakinek nincs saját felszerelése, ott lehetősége van sílécet, bakancsot, botot és szemüveget bérelni. A kisebbik sípálya mellett két szánkópályán örülhetnek a kisgyerekesek a hónak.
A Visitmures weboldalon megismerheted Maros megye legendás helyeit, és újabb tippeket kaphatsz arra nézve, hogy hová érdemes ellátogatni!